Ferdinand Manndorff báró

Ferdinand Manndorf báró 1922. november 22-én született az alsó-ausztriai Raabs an der Thaya kisvárosban egy XII. századi ősnemesi családban. Érettségi után jogot tanult, azonban 1942-ben neki is be kellett vonulnia. Katonai szolgálatának részletei nem ismertek, csak annyit tudni, hogy először a 39. páncélosezred 7. századában szolgált, innen helyezték át a 33. páncélos kiképző osztályhoz, majd 1944-ben a Feldherrnhalle páncélos ezredhez, ahol az egyik osztályparancsnok segédtisztje lett. A háború után újságíróként és az Osztrák Néppárt politikusaként szerzett Ausztriában hírnevet, 1980-1989 között az osztrák parlament tagja is volt. Nem sokkal halála előtt egy laudációban katonai élményeiről a következő hangzott el. „Katonaként és fiatal tisztként szinte mindent túléltél, amit nem lett volna szabad túlélned. Az oroszok egy géppuskasorozattal szó szerint lelövik a fejedről a hajad. Beparancsolnak egy gödörbe, hogy ott lőjenek agyon – sebesülés nélkül mászol ki belőle. Segédápolóként, konyhafiúként és magyar csendőrnek öltözve többször menekülsz meg a budapesti katlanban az ellenség elől. Majd, amikor végre a szegedi hadifogolytáborba tudnak zárni, 1945 márciusában az orosz őrök szeme láttára kisétálsz és eljutsz egészen Hinterbrühlig. Szülőházadba épp akkor költözött be az orosz katonaság.”