Csáthy Dénes

Csáthyi Dénes 1919. május 1-én született Szikszón. Nevét ismeretlen időpontban magyarosította Kristonról. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1940-ben évfolyamelsőként avatták tüzér hadnagyként. 1943-ban a rohamtüzérséghez helyezték át, a 10. rohamtüzér osztály 1. ütegparancsnokaként vonult el 1944 augusztusában a  frontra. Szeptember-október között a 2. hadsereg erdélyi harcaiban, majd a Budapest előtti hadműveletekben vett részt. A főváros bekerítése utáni napokban ütegének kulcsszerepe volt Dél-Buda megtartásában, azonban a magyar rohamlövegek közül is többet kilőttek. Csáthy 1945. január 2-án gránátszilánktól súlyosan sebesült. A Sziklakórházból 1945. március 7-én a Váli utcai kórházba szállították, felgyógyulása után 1945 őszént beosztották a Honvédelmi Minisztérium elvi osztályára. Ekkori jellemzése szerint „igen képzett, rendkívül törekvő tevékeny fiatal tiszt aki reményt nyújt arra, hogy jelen beosztásban minden vonatkozásban kiválóan meg fogja állni helyét.” ehhez képest nem sokkal később megszűnt viszonya

1946-ban a magyar öttusa csapat tagja lett, 1949-ben letartóztatták, rendfokozatától megfosztották. Egy év börtönbüntetésre ítélték, ezt követően Recskre internálták, szabadulása után Budapestről kitiltották. Győrben 1954-ben megalakította az öttusa szakosztályt.