Cseresnyés Árpád

Cseresnyés Árpád 1920. október 1-én született Budapesten, apja paraszti származású honvéd tisztviselő volt.

1942-ben a Ludovika Akadémia elvégzését követően avatták fel gyalogos hadnaggyá. 1944 áprilisától a 25. gyalogezred egyik századparancsnokaként vett részt a 25. gyaloghadosztály galíciai hadműveleteiben. 1944. április 30-án aknagránáttól történt sebesülés miatt visszatért a pótkerethez.

Budapest ostroma alatt 1944. november 23-tól a rögtönzött I/2. karhatalmi zászlóalj segédtisztje, majd szakaszparancsnoka volt 1945. január 1-ig. Aznap azonban a Hármashatár-hegyen újra megsebesült és ezt követően kórházba került, gyógyulása után pedig szülei XI. kerületi lakására távozott.

1945. február 7-én állt át a 83. tengerészgyalogos dandárhoz, az ott alkalmazott egyik magyar században szakaszparancsnok lett.

1948-ban egy hónapos karhatalmi pártiskolát, 1947-ben határvadász nyomozótiszti tanfolyamot, 1947-1948 között pedig a Hadiakadémiát végezte el. 1947-ig  egy határvadász zászlóaljnál szolgált, ezt követően a HM központi szerveihez, egy évig a budapesti I. hadtesthez illetve a Nyíregyházán állomásozó 17. lövészhadosztályhoz (mindkettőnél hadműveleti osztályvezető)  végül a katonai tisztképzés intézményeihez osztották be, 1953-tól a hadtáptiszti iskola harcászati tanszékének vezetője lett. Számos esetben kapott dícséretet és tárgyjutalmat. A róla készített jellemzések elismerték katonai tudását, azonban rendre felhánytorgatták hogy a „harchelyzetben hogyan támaszkodjanak a Párt erejére”. illetve hogy „néha olyan színezetű [a Párthoz való viszonya] hogy fél a Párttól.” sőt 1950-ben azt is megállapították, hogy zárkózottsága mellett „baráti köre kimondottan régi tisztekből áll”.

1946-ban belépett az MKP-ba, 1947-ben belépett a Szabadságharcos Szövetségbe, 1948-ban politikai aktivitásának hiánya miatt tagjelöltté minősítették vissza, bár épp abban az évben egy hónapos pártiskolát is elvégzett. 1950-ben ismét visszakapta párttagságát.

1957-ben tartalék állományba helyezték, mert a tiszti nyilatkozatot nem írta alá. Ezt követően a Röntgen Javító Vállalatnál helyezkedett el mint műszerész és itt is maradt nyugdíjazásáig, utolsó ismert beosztása villamos üzemmérnök volt. Négyszer kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést.

Megkapta a Budapest Bevételéért érmet valamint a Szolgálati Érdemérmet.

A HM illetékes bizottsága az 1958-as felülvizsgálat során megbízhatatlan karrieristának minősítette, először lefokozását javasolta, végül megelégedtek azzal, hogy visszaminősítik századosnak, a Fővárosi Hadkiegésztő Bizottság végül mégis a szigoróbb intézkedés mellett döntött, mert a tiszti nyilatkozatot korábban „Kádár-nyilatkozatnak” nevezte, nem lépett be az MSZMP-be és egyébként is „ludovikás tiszt” volt.. 1973-ban kérte rendfokozatának visszaállítását, ennek azonban arra hivatkozva nem adtak helyt, hogy a tartalékos tisztekkel szemben támasztott elvárásoknak „katonai képzettsége és életkora” miatt nem felel meg. Az ügy intézése kapcsán legalább próbáltak törekedni arra, hogy ezt a döntést ne a legsértőbb módon kommunikálják, Cseresnyés pedig elfogadta, hogy az ügyben csak szóbeli tájékoztatást kap.